Hőtermelés - hogyan lesz meleg?

1. Hőtermelési lehetőség

Mivel tudunk fűteni egy ingatlant? A legelterjedtebb hazánkban a gáz és a fa tüzelés. Egyre jobban terjed az elektromos árammal történő fűtés.

Nagyon kis százalékban napenergiát tudunk használni ilyen célra. 

Ebben a cikkben csak nagy vonalakban írom le, hogy milyen hőtermelési lehetőségek közül választhatunk. A témakörökről külön-külön is megtalálható bejegyzés oldalunkon, ahol részletesebben kifejtem, hogy melyik fűtési lehetőség milyen előnyökkel, hátrányokkal, költségekkel jár, milyen kiegészítő eszközök alkalmazása kötelező, vagy ajánlott.

Vegyük sorban akkor a hőtermelési lehetőségeket.

2. Gázfűtés

Konvektoros fűtés - gázkazos fűtés

A gázkazánokat három nagy csoportba lehet osztani. Nyílt égésterű kéményes gázkazán, zárt égésterű turbós gázkazán, vagy zárt égésterű kondenzációs kazán. A kazánok ezen felül lehetnek kombi kazánok is. Ma már csak kondenzációs kazánokat lehet vásárolni, mivel jogszabály nem engedélyezi más típus felszerelését.

Minden gázkazánra igaz, hogy valamilyen gázt eléget, majd felhasználja a hőenergiát, amelyet át ad egy másik közegnek, például víznek. A víz általában egy szivattyú segítségével jut el a hőleadókhoz, például a radiátorba, vagy a padlófűtésbe. A nyílt égésterű kazánoknál az égésteret nem zárja el semmi, a közvetlen környezetéből nyeri ki a működéshez szükséges oxigént. Ezeknél a kazánoknál voltak régebben a CO mérgezések, mivel nem megfelelő működés esetén bejuthatott a gáz a légtérbe.

A zárt égésterű, azaz turbós kazán már a környezettől elzártan működik. Az égéshez szükséges oxigént a házon kívülről nyeri. A hatásfok magasabb, mint a nyílt égésterűek esetén. Az égéstermék általában ventilátor segítségével jut a szabadba. A kondenzációs kazán is hasonlóan működik, azonban ott akár 10-40% plusz hatékonyságot lehet mérni.

Kondenzációs gázkazán

Hagyományos kazánoknál 90-150 fokos füstgáz távozik a kéményen keresztül. Ez pazaraló energiahasználat és a savas anyag tönkre is teheti a kéményt.

A kondenzációs kazánok képesek ezt a magas hőmérsékletű végterméket újrahasznosítani egy hőcserélőn keresztül. Ráadásul ezek a készülékek zárt égésterűek, így jóval biztonságosabbak, mint a hagyományos nyílt égésterűek.

3. Elektromos fűtés

Elektromos fűtőtestek, elektromos kazánok, split rendszerű klímák.

Split rendszerű hőszivattyú, monoblokkos hőszivattyú

Elektromos fűtőtestek, kazánok 1-1 teljesítménnyel működnek, ami annyit jelent, hogy 1kw villamos áram felhasználásából 1 kw fűtési teljesítmény vehető ki.

Klímák, hőszivattyúk ezzel szemben akár ennek a többszörösére is képesek bizonyos üzemi körülmények között. Optimális esetben 1 kw villamos energiából akár 4-6 kw fűtési energiának megfelelő teljesítményt is elő tudnak állítani.

4. Fatüzelés - vegyes tüzelés

Hagyományos faanyag felhasználásával fűtünk, vagy örleményt használunk, amit szárítanak. Ez utóbbi hívják pelletnek.

Egyre ritkább a széntüzelés, de a vegyes tüzelésű kazánok még mai napig üzemelnek és nevükből adódóan vegyes éghető anyaggal lehet meleg vizet előállítani.

5. Hibrid rendszerek

Hibrid rendszernek hívjuk a fenti hőtermelő egységek kombinációját. Általában 2 típust kombinálnak, de több helyen akár 3 féle típust is beüzemelnek a nagyobb üzembiztonság érdekében.

Eddig általában a vegyes tüzelés (szén-fa) volt kombinálva a néhány évtizede elterjedt gázüzemű fűtéssel. 

Az újabb építésű ingatlanokban már szinte csak gázkazánnal találkozunk. Itt is kezd elterjedni a vegyes üzem, viszont itt már a hőszivattyúkkal kombinálják a rendszert, általában külső hőmérséklet figyeléssel kombinálva. 

Részletesen a hőszivattyúk bemutatására szánt cikkemben írok erről

6. Rásegítési lehetőségek

A leggyakrabban használt kiegészítő hőtermelés a napenergia. Sajnos hazánkban nem nagyon elterjedt a napkollektoros fűtési rásegítés, de átmeneti időszakokban is (tavasz-ősz) már rá tud segíteni a ház hőn tartására. Nyáron pedig a HMV-re tudnak nagy mértékben rásegíteni. Megfelelő méretezéssel akár a teljes HMV ellátást el lehet erről látni.